🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > erdélyi fejedelemség
következő 🡲

erdélyi fejedelemség: A →mohácsi csata és Buda tör. kézre jutása (1541. VIII. 29.) után Mo. 3 részre szakadt. Erdélyben és a tiszántúli részeken I. (Szapolyai) János és fia, János Zsigmond vál. kir. hatalmának kialakulásával jött létre az ~, mely a török szultán hűbéres állama volt. - A tör. szultán János Zsigmondnak adta Erdélyen kívül az orsz. DK-i részeinek legfontosabb várait, Lippát, Solymost, Lugost, Karánsebest és Temesvárt. Az 1544 elején tartott tordai ogy-en a tiszántúli vm-k (Arad, Zaránd, Csanád és Békés) is részt vettek, bízva abban, hogy a tör. hódítást és ezzel a pusztulást elkerülhetik, ha Erdélyhez tartoznak. A K-i orsz-részekben kialakult ~nek, a 3 nemzetnek és a mo-i „részeknek” összetartója az →erdélyi fejedelem volt. Hatalmának alapját a régi m. kir. hatalom, a vajdai tisztség és a szultán akarata szolgáltatta. - Az ~ a szultán vazallus áll-a volt, melyet a porta karddal meghódítottnak tekintett és adófizetésre kötelezett. A fejed. és orsz-a a szultán oltalma alatt állt, aki mind belső, mind külső ellenséggel, sőt a szomszédos tör. ter-ek basáival szemben is megvédte, amint arra 1566: Szolimán magát és utódait kötelezte. Az ~ évente 10.000, majd 15.000, II. Rákóczi György 1658: szerencsétlen lengy. hadjárata után 40.000 aranyforintot fizetett a portának, és az adóval együtt azzal egyenlő értékű ajándékokat is küldött a szultánnak, a nagyvezérnek és a diván többi méltóságainak. Ez a védelmi viszony nem gátolta meg a portát abban, hogy az ~ ter-ét ismételten ne kisebbítse, ami többször büntetés ürügyén történt, de nemegyszer jogcímet sem keresve, csupán kényszerítő eszközökkel és parancsokkal. - Sajátságos volt az ~ függése a szultántól. A tör. megelégedett azzal, hogy az ~ különálló maradjon, hogy a K-i Mo. a Ny-ival ne egyesüljön, s ezen túl nem bánta, hogy az ~ az önálló áll. szerepét játszotta, uralkodói követeket küldött, szövetséget kötött más hatalmakkal. Az ~ belső viszonyaiba csak akkor szólt bele, ha ott olyan harcok dúltak, melyek a portával való kapcsolatot fenyegették. Békés időkben tör. hadsereg v. közig. nem volt ~ben, sőt a mohamedán vallás sem volt befogadva. A törvényhozás jogát a fejed. és az ogy. együttesen gyakorolta. - Rudolf cs. (ur. 1576-1608) a Bocskai-fölkelést befejező →bécsi békében 1606. II. 9: ismerte el az önálló ~et.  R.L.-88

Eckhart 1946:135, 280.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.